A bosszúpornó, az egy nagyon jó bosszú

Hogyan érinti a nőket a bosszúpornó? Mire számíthatnak az áldozatok?

A bosszúpornó, az egy nagyon jó bosszú – Abcug.hu

A bosszúpornó ma már világméretű jelenség. A párkapcsolati erőszak e modern formájával Magyarországon is egyre több fiatal nő érintett, az igazságszolgáltatás azonban az egészről mégsem akar tudomást venni. Az elkövetők így komoly retorziók nélkül szórhatják teli az internetet az exbarátnőjük intim felvételeivel.

A gyerekek egyre korábban és egyre több pornót látnak, és ez alapjaiban hathat a gondolkodásukra

Hogyan veszélyezteti a pornóipar a gyerekeket? Hogyan hat a pornóipar tevékenysége a szexualitásunkra?

A gyerekek egyre korábban és egyre több pornót látnak, és ez alapjaiban hathat a gondolkodásukra – 444

Ma a fiatalok sokkal korábban és sokkal nagyobb mennyiségben találkoznak pornóval, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Kutatók szerint ennek súlyos hatásai lehetnek a szexualitásukra és viselkedésükre, itthon mégis alig esik szó erről a kérdésről. A fellépést az is nehezíti, hogy a legnagyobb online pornóoldalak mára mind egyetlen monopóliumba tömörültek, sok milliárd dolláros bevétellel és hihetetlen lobbierővel.

Megint szabadabb a vásár: gyerekpornót tessék!

Hogyan működik a pornóipar? Hogy néz ki a pornóipar múltja, jelene és jövője?

Megint szabadabb a vásár: gyerekpornót tessék! | 24.hu

Majdnem két hónap telt el. A pennsylvaniai szövetségi fellebbviteli bíróság az Egyesült Államokban augusztus harmadikán alkotmányellenesnek minősítette és gyakorlatilag kiüresítette a U.S. Code Title 18 Section 2257 Regulations névre hallgató szabályzatcsomagot, mindenféle komoly sajtóvisszhang nélkül. Indoklása szerint a szabályzatcsomagban előírtak nem összeegyeztethetőek a szólásszabadsággal és a megalapozatlan házkutatástól való védelemmel.

Áruló Freud, a legnagyobb influenszer

Mi a baj az uralkodó gondolkodásmóddal a pszichológiában és a pszichiátriában? A Mérce 16 akciónap a nők elleni erőszak felszámolása ellen sorozatának részeként jelent meg.

Áruló Freud, a legnagyobb influenszer ” Mérce

A hisztéria a nők legismertebb betegsége. Egy rendkívül homályos diagnózis, amit amióta a világ világ arra használtak fel, hogy nőket elmegyógyintézetekbe zárjanak. Az, hogy a betegség okának mit tartottak, senkinek ne legyen kérdés: a hystos görög eredetű szó, ami anyaméhet jelent. A hisztérikusnak bélyegzett nőket kényszer hiszterektómiának, bezárásnak, lobotómiának, elektrosokknak és hasonló szörnyűségeknek vetették alá.

könyvajánló

Miller, Alice: A test kiáltása – A szülői bántalmazás hosszú távú következményeiBudapest, Ursus Libris, fordító: Turóczi Attila, 192 oldal.
Eredetileg a Mércén jelent meg.

A test kiáltása nem azért nehéz olvasmány, mert nagyon vastag lenne, vagy kívülről kéne tudni hozzá a Marx-összest. A kihívás abban rejlik, hogy amennyiben az olvasó hagyja magát, önvizsgálatot kell majd tartania, ami még fontosabbá teszi a könyvet.

Ugyanis Alice Miller hívása az önreflexióra úgy kell a baloldalnak, mint egy falat kenyér. Miller nem egy átlagos filozófus, szociológus, pszichológus, bár doktora mindnek. Kritikusan figyeli és meg is osztja személyes életét, minden könyvében merészen reflektál korábbi ideológiájára és gyakorlataira és megugorja azt is, hogy saját közegének, elvtárs köreinek is tükröt tart. Teszi ezt empatikusan és változást várva, remélve, nem öncélúan fikázva.

Jó példával jár elől és nem tiszteli a tekintélyt. A szülők mindenhatósága mellett Freudnak és a pszichoanalízisnek, a Vatikánnak is ellentmond. Vagy éppen magának Istennek, amikor megfogalmazza az összes könyvét nagyjából összefoglaló mondatát:

„Mózes alaposan tévedett, amikor azt közvetítette, hogy az ember hosszú életű lesz a földön, ha tiszteli a szüleit”.

A 4. parancsolat és a hagyományos erkölcs ellenében Miller alapállítása egyszerű: a gyerekbántalmazás nem marad következmények nélkül, ezek a következmények pedig elfogadhatatlanok mind a gyerekeknek okozott szenvedés, mind a társadalomra mért hatásukat tekintve. Bántalmazásnak nem csak a verést, hanem a fekete pedagógiás nevelést hívja, ami olyan totalitárius rendszert épít a gyerekek és későbbi felnőttek köré, amely lehetetlenné teszi számukra a megtapasztalt igazsággal való önazonos szembenézést.

A test kiáltása felszínre hoz és megkérdőjelez axiómákat és naturalizált eszméket, amik együttélésünk alappilléreit képezik. Komoly, de árnyalt állításokat tesz. A hibát soha nem az egyénben, hanem a társadalom erőszakhoz való viszonyában keresi, de szembemegy a megbocsájtás gyógyító hatásának mítoszával. Testet és lelket egynek tekint, de nem teszi az erőszak elszenvedőjére a megbetegedés felelősségét. Hadat üzen az elidegenedésnek és az érzelmek felszabadítását tűzi zászlajára, de nem emocionalista, nem téveszti össze az érzéseket a tényekkel.

Miller azzal segít minket, hogy saját érzelmeivel is kapcsolatban marad: félelmével, amikor elvi okokból kilépett a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesületből, vagy csalódottságával a Vatikánban, amikor többszöri próbálkozása ellenére süket fülekre talált a gyerekek fenyítésének veszélyeiről szóló házalása. Felháborodásra ösztönzi a pártfogó kísérőt és értő tanút is, aki gyerekek szenvedéstörténetével találkozik. Alice Miller szakít a pártatlansággal, szilárdan a bántalmazott gyerekek oldalára áll. Célja következetesen mégsem a büntetés vagy a bosszú, hanem a felszabadítás és az erőszak felszámolása marad.

Kevés ember érti és veszi annyira komolyan a „személyes az politikai” mozgalmi jelmondatot, mint a néhai Alice Miller. Kár, hogy meghalt, szívesen olvasnám a könyvét családállításról. Úgy tűnik, azt majd nekünk kell megírni. De most, hogy végre magyarul is megjelent, előbb olvassuk el ezt.